0. Kolofón, tartalomjegyzék, megjegyzések

Az "Ind metafizika" kategória alatt több részletben közölt mű eredeti címe: 

A korai buddhizmus tanításainak gyökerei

az ind metafizikai hagyományban.

A mű a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán folytatott BA-s tanulmányaimat lezáró szakdolgozat, melynek védésére 2010-ben került sor. A témavezető Tenigl-Takács László volt.

A mű eredeti változatában köszönetet mondtam dr. Fórizs Lászlónak "az általa nyújtott páratlan inspirációért", amelyet ez úton is szeretnék megtenni.

A webre való feltöltés közben több releváns, főleg formázási problémát le kellett küzdenem, ami sajnos nem minden esetben sikerült hibátlanul. A végjegyzetek linkjei nem működnek megfelelően, ezért elnézést kérek (marad a kézi módszer: odakukkantás a lap aljára). A végjegyzetekben használt szakirodalmi hivatkozások (rövidítések) kulcsa megtalálható az "Irodalomjegyzék" bejegyzésben. Bizonyos referenciák, melyek a mű saját oldalszámaira hivatkoznak, nyilvánvalóan nem értelmezhetők itt, a weben, oldalak hiányában. Elhagytam továbbá a Bevezetés I.5. részében említett "Releváns lábjegyzetek mutatóját".

A mű eredeti, .pdf formátumú változata elérhető itt.

A speciális karakterek megjelenítéséhez szükség lehet a Times Ext Roman betűtípusra, amely elérhető itt. Telepítés után javasolt a böngésző újraindítása, vagy legalábbis a lap újratöltése.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

    I.1. Általános bevezetés

    I.2. A "metafizika" értelmezése a "spirituális" doktrínák szempontjából

    I.3. A spiritus problémája

    I.4. A "lélek" rövid fenomenológiája

    I.5. Néhány szó a vizsgálat menetéről

II. India a darsanák előtt

    II.1. Az áryák vallása

    II.2. A védikus áldozatoktól az "erdei remeteségig"

III. Átman és anátman

    III.1. Az "Én-nélküliség" doktrínája - egy belső analízis

    III.2. Az anátman tana a hindu doktrínák tükrében

IV. További vizsgálatok

V. Konklúzió

Függelék

Irodalomjegyzék

Az idegen szavak és kifejezések közléséről

A szanszkrit és páli szavak közlésekor a tudományos latin betűs átírást használjuk. Az így közölt szavakat dőlt betűvel szedjük. A személyneveket, bizonyos iskolák nevét, illetve az írásművek nevét/címét a latin betűs hagyományt követve nagy kezdőbetűvel írjuk. A tibeti szavakat a Wylie-féle átírásban, szintén dőlt betűvel közöljük.

Munkánk egész terjedelmében minden hindu (akár védikus, akár klasszikus) és mahāyāna kifejezést szanszkrit nyelven, s minden korai buddhista kifejezést páli nyelven közlünk. Ez utóbbi terminusok szanszkrit megfelelőit csak ott fogjuk megadni, ahol az összehasonlítás miatt ez fontos lehet. Az összes szanszkrit és páli szót a nyelvészeti alaptövével, és nem alanyeseti (nominativus) alakjában közöljük; pl. deva és nem devaḥ v. devo; karman, nem pedig karma; ātman és nem ātmā; etc. Néhány olyan kifejezést, amit a magyar nyelv már asszimilált, nem igazítunk a forrásnyelv szabályaihoz (pl. karmikus és nem kármikus) – ezeket nem is írjuk dőlt betűvel (pl. a Buddha).